Fake Art - Assassins EP

Noha az experimental irányzat nem épp az elektronikus zenéből származik, manapság nagyon sokan ennek a stílusnak az egyik alfajaként hangoztatják. Való igaz napjaink számítógépes hangszerelése rengeteget könnyít az experimentalon belül tevékenykedő producerek dolgán, hogy új dallamokat, 'zajokat', hangokat kisajtoljanak. Viszont az igazi 'kísérleti' zenészek ennek ellenére járják a nagyvilágot különös tárgyak után kutatva, melyet akár megütve vagy bármilyen más módon meglehet szólaltatni. Ebbe a csoportba tartoznak a módosított hangszerek is. Régebben már írtam erről a témáról, ezért ha jobban érdekel ITT BŐVEBBEN OLVASHATSZ róla.
Az experimental legfőbb szépsége és egyben legnehezebb része a látszólag összevisszaságból életre kelő harmónia, aminek gerincét a legtöbb esetben egy érzelmekre ható, magával ragadó dallam képzi. Ez a stílus kicsit hasonlít a faviccre, mert mindenki meghallgatja, de a részletekben rejlő igazi mondanivalóját már csak kevesen értik meg, fedezik fel.
Nem könnyű műfaj az egyszer biztos, viszont a 23 éves francia producer/dj, Fake Art mesteri módon űzi ezt. A Touché Records kiadásában november 14-én megjelenő "Assassins" kislemez számomra már most 2011 legnagyobb kedvencei között van, annak ellenére, hogy még csak egyszer volt alkalmam végig hallgatni. Ez a csodálatos EP Fake Art négy originálja mellett még Blynk, Alphabreak, New World Disorder és Kumulus remixeit foglalja magában.